Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

Tükörkép

2014.06.10

 

dsc_0014.jpg

Mi marad

Mikor arra gondolok: mi marad velem, sokszor kétségeim támadnak, hogy mindent megteszek-e életem minden napján, órájában, percében.
Életem része-e az ÉLET?
Az életünk elrendelés szerint alakul, de itt-ott mi is alakítgatjuk. Gyűjtögetve a tapasztalásokat a kis- és nagy lehetőségek közepette. Sokszor csak utólag vesszük észre, hogy lemaradtunk valamiről. Hiszen, ha nem figyelünk oda az élet elfolyik, mint a víz a kezeinkből. Minél jobban szorítjuk, annál kevesebb marad és a végén, mikor ráébredünk már késő, mert kiürült a tenyerünk.
Sokszor arra gondolok, mi marad velem. Mi az, mit át tudok vinni, amikor földi életem utolsó pillanata is elérkezik. Mi az, ami megmenthető a lélek számára. Mert abban a pillanatban a földi lét minden fájdalma elmúlik, és csak a halhatatlan lélek tiszta tudata, mi őrzi a lényeges tapasztalást, mi a következő életben talán segítségünkre lesz. Sokszor rohanó világunkban a lényegről, a lélek halhatatlanságáról feledkezünk meg.
Sokszor pedig egy-egy felismerés pillanatok tört része alatt áll össze bennünk. Felismerések, amelyek örök értékként velünk maradnak. Nem csak nyitott szemmel, de nyitott lélekkel élni. Mert a körülöttünk lévő világ tanít életünk minden pillanatában. Ezeket a tapasztalásokat, mit megélünk, ami ellen harcolunk, vagy elfogadva a nagy rendező akaratát, belesímulva a rendbe megtapasztalunk tanít, gyarapítva a lélek bölcsességét.
Mi marad velünk, kérdezem magamtól. Amit megéltem, tapasztaltam, amit már megtanultam. Ez a lélek számára az örök érték. Mindent mi anyag, és fontosnak tartottunk lassan a tapasztalás szerint elveszti értékét. Minden itt marad majd abban a pillanatban, mikor kilépünk testünk börtönéből, amikor elindulunk a fénykapun át hogy hazatérjünk a halhatatlanság birodalmába. Hiszem, hogy mit a szeretet nevében tettünk velünk marad majd, mert ez az az örök érték miért ide jöttünk tapasztalni a Kék bolygóra.
Ekkor már a „mi marad” a lényeg, az elfogadás,  a szeretet, az egység ereje, mi velem marad. Mert ez a legfontosabb tapasztalás életeinkben. Ez az élet értelme a létünk felismerése, emlékezve a múltra és teremtve egy új jövőt.
Hogy mi marad? Az örök érték a szeretettel megélt pillanatok. Lassan össze állnak, és minden abban a pillanatban velem marad és gyarapítja az univerzum végtelen tapasztalását. S mert ez egyén tapasztalása gyarapítja az univerzum tapasztalását is. Így marad velem az a bölcsesség, mit földi életeimben és minden létforma állapotomban megéltem. Egy vagyok a végtelennel, és a végtelen egy velem, mert részei vagyunk a nagy összesnek, hiszem így lettünk teremtve. Itt él velünk bennünk a múlt és így változik a körülöttünk lévő világ is a tapasztalások által.
Mikor megkérdezem, mi marad velem, már tudom, hogy a végtelen, mert része vagyok mindennek, és a bennem élő végtelen örök és halhatatlan. Ez az örök érték mit magammal viszek az időtlenbe. A tapasztalás, ami maga az örök élet. A forrás ereje, ami bennem él, ez az ami velem marad az időtlen időkön keresztül, a lélek halhatatlan állapotában.